Emlékek Frissítve !
Főoldal
Segítsünk mi is !
Osztályunk
Tanáraink
Órarend
2011 fontosabb eseményei
Videó : Bibliai történetek
Kikapcsolódás
zene
Fotók
Fórum
Galéria







   

 

Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik 

a farsangi ünnep most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja

aki a maskarákat látni akarja!

Aki itt van, haza ne menjen,

aki nincs itt, az is megjelenjen!

 

  

 

A farsang története : 

 

A farsang január 06-tól vízkereszttől, a Húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsang évenként ismétlődő hosszabb- rövidebb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek.A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe,  tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.

Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló, álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz.

A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek.

 
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon:
 

„Akinek van nagy lánya,

Hajtsa ki a gulyára.”

 

A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra,

„farsang farkára” esik:

 

Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál)
Farsanghétfő
A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.
Húshagyó kedd 
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.

Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

 







www.1z2010.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!